Ich habe gehört, daß in Ohio
Zu Beginn dieses Jahrhunderts
Ein Weib wohnte zu Bidwell
Mary McCoy, Witwe eines Streckenwärters
Mit Namen Mike McCoy, in Armut.
Aber jede Nacht von den donnernden Zügen der Wheeling Railroad
Warfen die Bremser einen Kohlenklumpen
Über die Zaunlatten in den Kartoffelgarten
Mit rauher Stimme ausrufend in Eile:
Für Mike!
Und jede Nacht, wenn der Kohlenklumpen für Mike
An die Rückwand der Hütte schlug
Erhob sich die Alte, kroch
Schlaftrunken in den Rock und räumte zur Seite den Kohlenklumpen
Geschenk der Bremser an Mike, den Gestorbenen, aber
Nicht Vergessenen.
Sie aber erhob sich so lange vor Morgengrauen und räumte
Ihre Geschenke aus den Augen der Welt, damit nicht
Die Bremser in Ungelegenheit kämen
Bei der Wheeling Railroad.
Dieses Gedicht ist gewidmet den Kameraden
Des Bremsers Mike McCoy
(Gestorben wegen zu schwacher Lunge
Auf den Kohlenzügen Ohios)
Für Kameradschaft.
Zu Beginn dieses Jahrhunderts
Ein Weib wohnte zu Bidwell
Mary McCoy, Witwe eines Streckenwärters
Mit Namen Mike McCoy, in Armut.
Aber jede Nacht von den donnernden Zügen der Wheeling Railroad
Warfen die Bremser einen Kohlenklumpen
Über die Zaunlatten in den Kartoffelgarten
Mit rauher Stimme ausrufend in Eile:
Für Mike!
Und jede Nacht, wenn der Kohlenklumpen für Mike
An die Rückwand der Hütte schlug
Erhob sich die Alte, kroch
Schlaftrunken in den Rock und räumte zur Seite den Kohlenklumpen
Geschenk der Bremser an Mike, den Gestorbenen, aber
Nicht Vergessenen.
Sie aber erhob sich so lange vor Morgengrauen und räumte
Ihre Geschenke aus den Augen der Welt, damit nicht
Die Bremser in Ungelegenheit kämen
Bei der Wheeling Railroad.
Dieses Gedicht ist gewidmet den Kameraden
Des Bremsers Mike McCoy
(Gestorben wegen zu schwacher Lunge
Auf den Kohlenzügen Ohios)
Für Kameradschaft.
envoyé par Bernart Bartleby - 24/10/2014 - 10:54
Langue: italien
Traduzione italiana di Ruth Leiser e Franco Fortini, da “Bertolt Brecht. Poesie e canzoni”, Einaudi, 1961 (seconda edizione).
CARBONE PER MIKE
M’hanno detto che nell’Ohio
sul principio di questo secolo,
c’era una donna, a Bidwell,
Mary McCoy, vedova di uno scambista
certo Mike McCoy, in miseria.
Ma ogni notte dai treni tonanti della Wheeling Railroad
buttavano i frenatori un pezzo di carbone
sopra lo steccato, nell’orto di patate,
con voci roche gridando di volo:
per Mike!
E ogni notte, quando il pezzo di carbone per Mike
batteva al muro dietro la baracca,
s’alzava la vecchia, infilava
ubriaca di sonno la vestaglia e metteva da parte il carbone
dono dei frenatori per Mike, morto
ma non dimenticato.
Ma lei si alzava così, tanto prima dell’alba, e metteva
quel loro dono via dagli occhi del mondo, perchè
non avessero noie, i frenatori,
con la Wheeling Railroad.
Questa poesia è dedicata ai compagni del frenatore Mike McCoy
(morto perché troppo debole di polmoni
sui treni di carbone dell’Ohio)
per solidarietà.
M’hanno detto che nell’Ohio
sul principio di questo secolo,
c’era una donna, a Bidwell,
Mary McCoy, vedova di uno scambista
certo Mike McCoy, in miseria.
Ma ogni notte dai treni tonanti della Wheeling Railroad
buttavano i frenatori un pezzo di carbone
sopra lo steccato, nell’orto di patate,
con voci roche gridando di volo:
per Mike!
E ogni notte, quando il pezzo di carbone per Mike
batteva al muro dietro la baracca,
s’alzava la vecchia, infilava
ubriaca di sonno la vestaglia e metteva da parte il carbone
dono dei frenatori per Mike, morto
ma non dimenticato.
Ma lei si alzava così, tanto prima dell’alba, e metteva
quel loro dono via dagli occhi del mondo, perchè
non avessero noie, i frenatori,
con la Wheeling Railroad.
Questa poesia è dedicata ai compagni del frenatore Mike McCoy
(morto perché troppo debole di polmoni
sui treni di carbone dell’Ohio)
per solidarietà.
envoyé par Bernart Bartleby - 24/10/2014 - 10:56
Langue: anglais
Traduzione inglese di Eric Bentley (1967)
COAL FOR MIKE
I have heard, that in Ohio
At the beginning of this century,
A woman lived in Bidwell in poverty,
Mary McCoy, widow of a brakeman
By the name of Mike McCoy.
Every night from the thundering trains of the Wheeling Railroad
The brakemen threw some lumps of coal
Over her picket fence into her potato patch,
Shouting quickly with harsh voices:
For Mike!
And every night,
When the lumps of coal for Mike
Crashed against the rear wall of her cabin,
The old woman got up, drunk with sleep,
Stumbled into her coat,
And heaped the lumps of coal aside,
Gift of the brakemen to Mike, dead
But not forgotten.
She got up long before the grey light of dawn
And cleared her gifts away from the world's eyes,
So that the men would not get into trouble
With the Wheeling Railroad.
This poem is dedicated to the comrades
Of the brakeman, Mike McCoy
(Died because of weak lungs
On a coal train in Ohio)
For comradeship.
I have heard, that in Ohio
At the beginning of this century,
A woman lived in Bidwell in poverty,
Mary McCoy, widow of a brakeman
By the name of Mike McCoy.
Every night from the thundering trains of the Wheeling Railroad
The brakemen threw some lumps of coal
Over her picket fence into her potato patch,
Shouting quickly with harsh voices:
For Mike!
And every night,
When the lumps of coal for Mike
Crashed against the rear wall of her cabin,
The old woman got up, drunk with sleep,
Stumbled into her coat,
And heaped the lumps of coal aside,
Gift of the brakemen to Mike, dead
But not forgotten.
She got up long before the grey light of dawn
And cleared her gifts away from the world's eyes,
So that the men would not get into trouble
With the Wheeling Railroad.
This poem is dedicated to the comrades
Of the brakeman, Mike McCoy
(Died because of weak lungs
On a coal train in Ohio)
For comradeship.
envoyé par Bernart Bartleby - 24/10/2014 - 11:11
Langue: espagnol
Traduzione di Jesús Gómez Gutierréz da Malasaña
CARBÓN PARA MIKE
He sabido que en Ohio,
a principios de este siglo,
había una mujer de Bidwell
que vivía en la miseria:
Mary McCoy, viuda de un guardavía
llamado Mike McCoy.
Pero todas las noches,
desde los estruendosos trenes de la Wheeling Railroad,
los guardafrenos lanzaban un pedazo de carbón
por encima de la valla del huerto de patatas,
gritando con prisas y voz quebrada:
«¡Para Mike!»
Y todas las noches, cuando el pedazo de carbón para Mike
pegaba en la pared trasera de la casucha,
la vieja se levantaba, se ponía un vestido
somnolienta
y recogía el pedazo de carbón,
la ofrenda de los guardafrenos a Mike, muerto pero no olvidado.
Se levantaba temprano, mucho antes del alba,
y escondía sus regalos a los ojos del mundo
para que los guardafrenos no tuvieran problemas
con la Wheeling Railroad.
Este poema está dedicado a los camaradas
del guardavía Mike McCoy
(cuyos pulmones, demasiado débiles
no soportaron los trenes carboneros de Ohio),
en solidaridad.
He sabido que en Ohio,
a principios de este siglo,
había una mujer de Bidwell
que vivía en la miseria:
Mary McCoy, viuda de un guardavía
llamado Mike McCoy.
Pero todas las noches,
desde los estruendosos trenes de la Wheeling Railroad,
los guardafrenos lanzaban un pedazo de carbón
por encima de la valla del huerto de patatas,
gritando con prisas y voz quebrada:
«¡Para Mike!»
Y todas las noches, cuando el pedazo de carbón para Mike
pegaba en la pared trasera de la casucha,
la vieja se levantaba, se ponía un vestido
somnolienta
y recogía el pedazo de carbón,
la ofrenda de los guardafrenos a Mike, muerto pero no olvidado.
Se levantaba temprano, mucho antes del alba,
y escondía sus regalos a los ojos del mundo
para que los guardafrenos no tuvieran problemas
con la Wheeling Railroad.
Este poema está dedicado a los camaradas
del guardavía Mike McCoy
(cuyos pulmones, demasiado débiles
no soportaron los trenes carboneros de Ohio),
en solidaridad.
envoyé par Bernart Bartleby - 24/10/2014 - 11:16
Langue: hongrois
Traduzione ungherese di Végh György
MIKE SZÉN-GÖRÖNGYEI
Hallottam egyszer, hogy Ohió-ban
- még gyerek-cipőben járt e század -
lakott egy asszony Bidwell közelében
bizonyos Mary McCoy, egy bakter özvegye,
Mike McCoy özvegye, s hogy nagy nyomorban élt.
De minden éjjel a dörögve vágtató Wheeling Railroad kocsijairól
a fűtők-fékezők egy széngöröngyöt
dobtak át a rács fölött, a konyhakertbe,
s rekedt hangjuk sietve harsogott:
Mike-nak! Baráti ajándék!
És minden éjjel, mikor Mike szén-göröngye
koppant a kunyhó hátfalán,
fölkászálódott elözvegyült anyókánk,
álomtól részegen szoknyába bújt és elrejtette gondosan a széngöröngyöt,
a fékezők Mike-nak szánt ajándékát, ki meghalt,
de emléke mégis élt.
Jóval hajnal előtt felkelt az anyóka és a világ
szeme elől elrakta ajándékait, hogy a
Wheeling Railroad
fékezői-fűtői miatta bajba ne jussanak.
Ezt a költeményt Mike McCoy fékező-fűtő
barátainak dedikálom,
(Mike McCoy gyönge tüdejét
felfalták az ohió-i szenes vonatok)
bajtársi összefogásukért nékik ajánlom.
Hallottam egyszer, hogy Ohió-ban
- még gyerek-cipőben járt e század -
lakott egy asszony Bidwell közelében
bizonyos Mary McCoy, egy bakter özvegye,
Mike McCoy özvegye, s hogy nagy nyomorban élt.
De minden éjjel a dörögve vágtató Wheeling Railroad kocsijairól
a fűtők-fékezők egy széngöröngyöt
dobtak át a rács fölött, a konyhakertbe,
s rekedt hangjuk sietve harsogott:
Mike-nak! Baráti ajándék!
És minden éjjel, mikor Mike szén-göröngye
koppant a kunyhó hátfalán,
fölkászálódott elözvegyült anyókánk,
álomtól részegen szoknyába bújt és elrejtette gondosan a széngöröngyöt,
a fékezők Mike-nak szánt ajándékát, ki meghalt,
de emléke mégis élt.
Jóval hajnal előtt felkelt az anyóka és a világ
szeme elől elrakta ajándékait, hogy a
Wheeling Railroad
fékezői-fűtői miatta bajba ne jussanak.
Ezt a költeményt Mike McCoy fékező-fűtő
barátainak dedikálom,
(Mike McCoy gyönge tüdejét
felfalták az ohió-i szenes vonatok)
bajtársi összefogásukért nékik ajánlom.
envoyé par Bernart Bartleby - 24/10/2014 - 11:19
Langue: finnois
Versione finlandese di Brita Polttila
Finnish translation by Brita Polttila
Finnische Übersetzung von Brita Polttila
Suomennos Brita Polttila
Finnish translation by Brita Polttila
Finnische Übersetzung von Brita Polttila
Suomennos Brita Polttila
HIILIÄ MIKELLE
Minä kuulin että Ohiossa
vuosisadan alussa
asui Bidwellissä köyhä nainen
Mary McCoy, ratavartija Mike McCoyn leski.
Ja joka yö Wheeling Roadin junien kohistessa ohi
heittivät jarrumiehet hiilimöykyn
säleaidan yli perunamaahan
huutaen käheästi kiireissään:
Mikelle!
Ja joka yö Miken hiilien
iskiessä mökin takaseinään
nousi vanhus unisena
kiskoi nutun niskaansa ja korjasi talteen hiilen
jarrumiesten lahjan Mikelle, joka oli kuollut
mutta ei unohdettu.
Hän nousi näin ennen aamun koittoa korjaamaan
lahjansa maailman silmistä, jotta
jarrumiehet eivät joutuisi hankaluuksiin
Wheeling Roadissa.
Tämä runo on omistettu toveruudelle,
jarrumies Mike McCoyn tovereille
(hän kuoli keuhkotautiin jonka sai
Ohion hiilijunissa.)
Minä kuulin että Ohiossa
vuosisadan alussa
asui Bidwellissä köyhä nainen
Mary McCoy, ratavartija Mike McCoyn leski.
Ja joka yö Wheeling Roadin junien kohistessa ohi
heittivät jarrumiehet hiilimöykyn
säleaidan yli perunamaahan
huutaen käheästi kiireissään:
Mikelle!
Ja joka yö Miken hiilien
iskiessä mökin takaseinään
nousi vanhus unisena
kiskoi nutun niskaansa ja korjasi talteen hiilen
jarrumiesten lahjan Mikelle, joka oli kuollut
mutta ei unohdettu.
Hän nousi näin ennen aamun koittoa korjaamaan
lahjansa maailman silmistä, jotta
jarrumiehet eivät joutuisi hankaluuksiin
Wheeling Roadissa.
Tämä runo on omistettu toveruudelle,
jarrumies Mike McCoyn tovereille
(hän kuoli keuhkotautiin jonka sai
Ohion hiilijunissa.)
envoyé par Juha Rämö - 19/3/2015 - 15:47
×
![]()
Versi di Bertolt Brecht, poi compresi nella raccolta “Svendborger Gedichte” pubblicata nel 1939 durante l’esilio in Danimarca.
Musica di Hanns Eisler (Zwei Männerchöre Op. 35), nel disco intitolato “Chöre” del 1976
Interpretata da Ernst Busch, nel disco intitolato “An Die Nachgeborenen” del 1978, e dal Cuarteto Cedrón, nel disco “Cuarteto Cedrón chante Bertolt Brecht” del 1985.
Brecht scrisse questa canzone dopo aver letto “Poor White” (1920), un racconto dello scrittore americano Sherwood Anderson (1876-1941). Al capitolo 12° del quarto libro è descritto il personaggio della vedova di un ferroviere morto in un incidente sul lavoro. Ridotta quasi in miseria dalla morte del marito (all’epoca mica esistevano pensioni e reversibilità, il primo sistema pensionistico fu introdotto negli USA da Roosevelt nel 1935), la signora McCoy di Bidwell, Ohio, riusciva a scaldarsi grazie ai pezzi di traversine e di carbone che i compagni del marito lanciavano di notte dai convogli nel cortile della sua casetta lungo la ferrovia: “Questo è per Mike!”. E lei, nel cuore della notte, ogni volta si alzava per ritirare i “regali”, preoccupata che se li avesse lasciati lì fino al mattino successivo, qualcuno li avrebbe potuti scorgere e fa passar dei guai a quei ragazzi così generosi e solidali.