Aladár Komját, nato l'11 febbraio 1891 a Košice in Slovacchia ma ungherese di famiglia e di lingua (la città natale, in ungherese, si chiama Kassa) e morto in esilio a Parigi il 3 gennaio 1937, fu giornalista, scrittore e poeta militante. Studiò dapprima nella città di confine croato-ungherese di Letenye (in croato Letinja, oggi appartenente all'Ungheria), a Fiume e poi a Budapest. Operaio fin dal 1914 nella fabbrica di batterie automobilistiche Tudor, durante la I guerra mondiale fu acceso antimilitarista e membro del Partito Socialista Ungherese. Cominciò a pubblicare poesie nel 1917 sotto lo pseudonimo di Lajos Kassák ("Kassák" significa "di Košice" in ungherese); nel 1918 aderì al Partito Comunista. Dichiarato illegale il Partito Comunista Ungherese nel 1920 dall'ammiraglio Horthy von Nagybánya, dopo il fallimento della Repubblica dei Consigli di Béla Kun, Aladár Komját prese la via dell'esilio. Combattente all'inizio della Guerra di Spagna, fu ferito gravemente e dovette riparare a Parigi, dove morì a soli 45 anni.
Komját Aladár (eredeti neve: Korach Aladár) (Kassa, 1891. február 11. – Párizs, 1937. január 3.) magyar költő, újságíró, szerkesztő, jogász. Testvére Korach Mór és Kenyeres Júlia volt. Iskoláit Letenyén, Fiuméban és Budapesten végezte el. 20 évesen családjával Fiuméba költözött, ahol bírósági tisztviselőként dolgozott. Két évvel később a fővárosi ügyészségre került. 1914-ben a Tudor Akkumulátorgyárban volt bérelszámoló. Az első világháború alatt (1914-1918) az antimilitarista mozgalom, valamint a forradalmi szocialista csoport egyik vezető tagja volt. Először A Tett és a Ma adott helyet verseinek. 1917-ben megjelent a Kiáltás című első verseskötete. 1918-ban kommunista lett, szembefordult Kassák Lajossal; György Mátyás, Lengyel József és Révai József társaságában megjelentette az 1918. Szabadulás című antológiát. 1919-ben Hevesi Gyulával kiadta az Internacionálé című folyóiratot. Tagja volt az írói direktóriumnak. 1920-tól illegalitás, majd emigráció következett. 1921-ben kitoloncolták az országból. Egy évvel később Bécsben Uitz Bélával az Egység című kommunista folyóiratot szerkesztette. 1931-ben Moszkvában megjelent Mindent akarunk, 1937-ben Párizsban, posztumusz, Mozdul a föld című kötete. Hamvait 1966-ban hozták haza, a Kerepesi temetőben nyugszik.
(hu.wikipedia)